A gitárok között számtalan olyan típus létezik, amiről a laikusok még csak nem is hallottak. Ráadásul elképesztő sok apró részlet határozza meg egy gitár hangzását. Mivel a gitár fejlődése több száz évre nyúlik vissza, ezért mára több típust ismerünk.

Klasszikus – azaz akusztikus gitárok

Az akusztikus gitár alapja a spanyol gitárból indult ki. A spanyolok voltak ugyanis azok, akik ezt a hangszert gitárformává alakították az idők folyamán a különféle lantszerű húros elődökből. A gitár náluk terjedt el a leghamarabb, pont azért, mert a latin zene stílusához igencsak jól passzolt. A világ más országaiban ez csak később történt meg, azonban már a középkorban is minden ország, sőt minden népcsoport kifejlesztette a maga gitártípusát. A klasszikus spanyol gitár mellett ismerünk barokk, folk, orosz, western és még jazz gitárokat is. Hiszen nem csupán a népcsoportok írták a gitárok fejlődésének útját. Különféle zenei szubkultúrák és stílusok formálták meg a maguk gitárját. Egyébként a gitárok korábban kisebbek voltak, a nagyobb, öblösebb formájukat csak a 19. századra nyerték el. Ezek a különféle gitárok, mind kicsit más hangzással rendelkeznek, ami nagyon sok mindentől függ. Egyrészt a húrok száma sem mindegy. A háromhúros lantból négyhúros gitár lett, majd készültek öt- és héthúros verziók is, mint azt orosz gitár esetében.

Amilyen a gitár, olyan a hangja – avagy mi adja a gitár hangját?

A gitárok váza, mérete is sokféle formát öltött mára. A klasszikus, legyező formájú merevítés mellett a különféle hangszerkészítő mesterek egyedi merevítésekkel is kísérleteztek. Ezért születtek meg olyan belső vázak, mint a halszálka, a sugár irányú vagy a rácsos szerkezet. A merevítéseknek fontos szerepe van, hiszen finoman terelik a húrok által keltett rezgéseket. A hangot pedig a gitár anyaga, és még a festése is befolyásolja egy klasszikus gitár esetében. Ezekből a gitárokból egyébként nem csak felnőtt méret, de gyerek gitár is készül.

Az elektromos gitár

Az elektromos gitár egyenes ági leszármazottja a klasszikusnak. Azóta találták fel, amióta a rockzene őse is megjelent, vagyis az ötvenes évek óta borzolja a kedélyeket. A működése valójában egészen egyszerű. A gitárt lényegében egy elektromágneses hangszedővel látták el, majd ebből fejlődtek tovább a különféle verziók. A gitártest itt is számít valamennyire, de nem mindig és közel sem annyira, mint az akusztikus esetében.